Gépjárműadó

Általános

Elektronikus Fizetési Szolgáltatás tájékoztató
Segédlet a hivatali portál használtatához

Tájékoztató a telefonszámokról és az ügyfélfogadási rendről

Telefonközpont

Vezetékes

+3666526800

Mobil

+36303826005, +36304886232

Fax

+3666526819

Információs ablak

Telefon

+3666526898

Ebédszünet

12:00−12:30
Telefonkönyv megtekintése

Ügyfélfogadási rend:

PÉNZÜGYI OSZTÁLY – ADÓCSOPORT

Hétfő

07:30−16:00

Kedd

07:30−12:00

Szerda

Nincs ügyfélfogadás

Csütörtök

07:30−16:00

Péntek

07:30−12:00
A szerdai, ügyfélszüneti naptól függetlenül a halálesetek anyakönyvezésének ügyintézése egész nap történik.

Ügyleírás

2021. évtől a gépjárműadót a NAV állapítja meg és kezeli.

Tájékoztatás az adónemmel kapcsolatos bejelentési, bevallási és adófizetési kötelezettségről.

Az adó alanya, vagyis akinek a gépjárműadót meg kell fizetnie:

Főszabály szerint a gépjármű azon üzemben tartója, ennek hiányában tulajdonosa, aki/amely az év első napján a hatósági járműnyilvántartásban szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az, aki/amely nevére a forgalmi engedélyt kiállították.

Év közben újonnan (vagy újra) forgalomba helyezett gépjármű után az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban üzemben tartóként (tulajdonosként) szerepel.

Az E és P betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.

Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától – feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként – azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, aki/amely a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásban nem üzembentartó tulajdonosként szerepel, ennek hiányban pedig akit/amelyet az adóalany halálát, illetve megszűnését követően elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást az átruházó korábbi tulajdonos (a továbbiakban: átruházó) a külön jogszabály alapján – de legkésőbb az átruházás évének utolsó napjától számított 15 napon belül – bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak. Ha a tulajdonátruházás tárgya forgalomból kivont gépjármű és az átruházó a változást a külön jogszabály szerint bejelentette, akkor a gépjármű forgalomba való visszahelyezését követő hónap első napjától nem minősül adóalanynak. Hivatkozott időpontoktól kezdve az átruházótól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve, ha a változást követő évtől, illetőleg hónaptól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.

Gépjármű tulajdonátruházása esetén, ha a tulajdonátszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdonátszállás bejelentése évének utolsó napjáig az a tulajdonos az adó alanya, aki az év első napján a hatósági nyilvántartásban szerepel

2004. évtől a belföldi gépjárművek adóztatása, az adóbevallás helyett, a közúti közlekedési nyilvántartás tartalmán alapul (adóhatósági adómegállapítás).

A közúti közlekedési hatóságnál (okmányirodánál) teljesített „ügyféli” változásbejelentés (pl. gépjárműeladás/vásárlás) egyúttal az adóbevallási kötelem teljesítését is jelenti, az adózónak tehát nem kell az önkormányzati adóhatósághoz külön bejelentést tennie.

Az adómentesség igénybevétele esetén, az adóhatóság részére az adóalanynak bejelentési (nyilatkozattételi) kötelezettsége van, például a súlyos mozgáskorlátozott állapot beállta.

2011-től adómentesség a súlyos mozgáskorlátozott személy, súlyos mozgáskorlátozott kiskorú a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő – ideértve, nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is – (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany), továbbá 2017-től a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő adóalany, valamint a súlyos mozgáskorlátozott vagy egyéb fogyatékossággal élő személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó adóalany egy darab, 100 kilowatt teljesítményt el nem érő nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13.000 Ft erejéig jár. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fennáll, akkor a mentesség kizárólag a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

További nem magánszemélyeket érintő adómentesség igénybevételére a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. §-ban leírtak az irányadók.

A gépjárműadó alapja:

Az adó alapja a személygépjármű – ide nem értve az autóbuszt – hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1,36-tal kell osztani, és az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni.

Az adó alapja az autóbusz, a nyergesvontató, a lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya)

Az adó alapja a tehergépjármű (pótkocsi, utánfutó) hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50 %-ával.

A gépjárműadó mértéke 2010. január 1-jétől:

Személyszállító gépjármű esetében:

  • gyártás évében és az azt követő 3 naptári évben: 345 Ft/kilowatt,
  • gyártási évet követő 4-7 naptári évben: 300 Ft/kilowatt,
  • gyártási évet követő 8-11 naptári évben: 230 Ft/kilowatt,
  • gyártási évet követő 12-15 naptári évben: 185 Ft/kilowatt,
  • gyártási évet követő 16. naptári évben és az azt követő naptári években: 140,-Ft/kilowatt.

Az adómértéke minden más gépjármű esetében az adóalap minden megkezdett 100 kilogrammja után:

a) a légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű nyerges vontató, tehergépjármű, autóbusz esetén: 1.200 Ft (2013.06.30-ig) illetve 850 Ft (2013.07.01-től),

b) az a) pont alá nem tartozó gépjárművek, pótkocsik esetén 1.380 Ft.

Az E betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személygépjármű után 10.000 Ft, míg tehergépjármű után 40 000 Ft adót kell fizetni. A P betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000 Ft adót kell fizetni. A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerinti állandó rendszámmal ellátott gépjárműre E betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell a fentiek szerinti adót megfizetni.

Adófizetés az adókötelezettséget megállapító határozatban megadott időben.

Az adóalany, akinek az adóalapjában vagy az adó mértékében változás nem következett be, úgy az éves adóját továbbiakban is két egyenlő részletben fizetheti meg – március 16. és szeptember 15. – határnapokig.

Ügyfelek jogai és kötelezettségei

Egyéb információk

Ügyintéző

Kempf Orsolya

Ügyintézés helye

Pénzügyi osztály – adócsoport

Telefon

+3666526891

Ügyintéző

Veresné Góg Erika

Ügyintézés helye

Pénzügyi osztály – adócsoport

Telefon

+3666526836

Ügyintéző

Rozsos Helga

Ügyintézés helye

Pénzügyi osztály – adócsoport

Telefon

+3666526894

Ügyintéző

Felföldi József

Ügyintézés helye

Pénzügyi osztály – adócsoport

Telefon

+3666526895

Ügyintéző

Szabó Katalin

Ügyintézés helye

Pénzügyi osztály – adócsoport

Telefon

+3666526885

Ügyintéző

Illés István Endre

Ügyintézés helye

Pénzügyi osztály – adócsoport

Telefon

+3666526884

Ügyintéző

Kolozsi Mária

Ügyintézés helye

Pénzügyi osztály – adócsoport

Telefon

+3666526896

Ügyintéző

Kolarovszki Péter

Ügyintézés helye

Pénzügyi osztály – adócsoport

Telefon

+3666526886

Jogszabály

  • Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.);
  • Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény;
  • Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény;
  • A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (Gjt.);
  • A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) kormány rendelet (Korm. rendelet);
  • Az önkormányzati adóhatóságok által rendszeresíthető bevallási, bejelentési nyomtatványok tartalmáról szóló 35/2008. (XII. 31.) PM rendelet (PM rendelet).