A képviselő-testületi döntéshozatali eljárás szabályai
Gyula Város Önkormányzata Képviselő-testületének és szerveinek szervezeti és működési szabályzatáról szóló 2/2013.(I.25.) önkormányzati rendelet (Szmsz.) szerint:
„10. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
14. §
(1) A képviselő-testület nyilvános ülésén bármely állampolgár részt vehet.
(2) Ha a zárt ülés tartása az érintett nyilatkozatától függ, akkor legkésőbb a személyét érintő napirendi pont bizottsági véleményezését megelőző nap 16 óráig be kell szerezni írásbeli nyilatkozatát arról, hogy beleegyezik-e nyílt ülés tartásába és amennyiben tisztségre, megbízatásra történő jelölésről van szó, azt vállalja-e. Ha e személy a bizottsági véleményezéskor még nem ismert, úgy legkésőbb a képviselő-testület ülésének kezdetéig kell a nyilatkozatát beszerezni.
15. §
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a főállású alpolgármesterek között, a polgármester által kialakított munkamegosztás szerinti általános helyettes alpolgármester, az Ő akadályoztatása esetén a másik főállású alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén a társadalmi megbízatású alpolgármester, az előzők együttes akadályoztatása esetén a Humán- és Társadalompolitikai Bizottság elnöke vezeti.
(2) A képviselő-testület rendszerint nyílt ülésen kezdi meg munkáját. Elsőként az interpellációkra, kérdésekre kerül sor, melyekre ülésnaponként 60 perc áll rendelkezésre azzal, hogy ennek meghosszabbításáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönthet.
Az interpellációk, kérdések után az ülés a tájékoztatókkal, a fő napirend előtti beszámolókkal, majd a fő napirendi pontok megvitatásával folytatódik.
(3) A zárt ülés rendszerint a nyílt ülést követően kerül megtartásra, kivéve, ha a képviselő-testület a napirend elfogadásánál ettől eltérően dönt.
(4) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
1. a jelenléti íven szereplő aláírások alapján megállapítja az ülés határozatképességét, ülésenként felkéri a jegyzőkönyv hitelesítőket, amennyiben az ülésről hangfelvétel nem készül,
2. előterjeszti, szavazásra bocsátja az ülés napirendi javaslatát, és a sürgősségi indítványt,
3. biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását,
4. tájékoztatást ad az előző testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről,
5. ismerteti az átruházott hatáskörben hozott döntéseket,
6. napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat, ismerteti a szavazás eredményét,
7. biztosítja a tanácskozás zavartalan rendjét.
Ennek során:
a) hozzászóláskor megadja vagy megvonja a szót, a hozzászólást félbeszakíthatja, melyet a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel felülbírálhat,
b) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, vagy ismétli az általa korábban elmondottakat, vagy másokról sértő módon nyilatkozik,
c) rendre utasítja, továbbá – a képviselő kivételével – a terem elhagyására kötelezheti azt a személyt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
d) tartós rendzavarás, vagy a vitát folyamatosan ellehetetlenítő esemény miatt az ülést felfüggesztheti.
8. Ebédidő miatt, és más indokolt esetben tárgyalási szünetet rendelhet el. A szünet elrendelését bármelyik képviselő
indítványozhatja.
(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely következő képviselő-testületi ülésen tárgyalandó napirendre, annak előterjesztőjére. A képviselő-testület a javaslatról vita nélkül, egyszerű többséggel megszavazott, formaszerű határozattal dönt.
12. A vita
18. §
(1) A polgármester a vita megkezdése előtt biztosítja, hogy az előterjesztő szóbeli pontosítást, kiegészítést tehessen, amit az előterjesztés eredeti részének kell tekinteni.
A vita az illetékes bizottság véleményének ismertetésével kezdődik, az előterjesztéssel kapcsolatos álláspontját hozzászólásában bármelyik képviselő
és a tanácskozási joggal meghívott részletesen kifejtheti.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A képviselő, tisztségviselő egy napirendi pont keretében 2 alkalommal szólhat hozzá, első hozzászólásának időtartama nem haladhatja meg a 8, a második pedig a 2 percet.
A képviselő személyét érintő hozzászólás esetén a polgármester esetenként 1 percre engedélyezheti az érintett képviselő válaszadását.
(3) A polgármester napirendi pontonként 1 alkalommal engedélyezheti a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólását, melynek időtartama legfeljebb 3 perc lehet.
(4) Az idő túllépése – melyet számítógép hang jelez – miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(5) Érdemi módosító javaslat az ülésen, a szavazás megkezdése előtt, írásban – költségvetést érintő módosításnál kizárólag a fedezet megjelölése mellett – nyújtható be, kivéve a jegyző indítványát jogsértés elkerülése érdekében. A vita alatt a napirendi pont előadója vagy előkészítője válaszolhat a hozzászólásokra. A vita során, a döntéshozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényessége vonatkozásában észrevételt kíván tenni.
(6) A szavazást követően a napirendi ponthoz újabb hozzászólásnak helye nincs.
13. A szavazás
19. §
(1) A képviselő-testület a nyílt szavazáson kívül bármely képviselő javaslatára titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben a Mötv. szerint zárt ülést köteles tartani, vagy zárt ülést tarthat. A titkos szavazás – melynek elrendeléséhez egyszerű többség szükséges – lebonyolítható gépi szavazással, vagy urnába helyezendő szavazólapon, a Humán- és Társadalompolitikai Bizottság közreműködésével. A szavazólapos titkos szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti.
(2) Név szerinti szavazást a Mötv.-ben meghatározott eseteken túl akkor kell tartani, ha arról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.
(3) Név szerinti szavazás esetén a polgármester egyenkét olvassa a képviselők nevét, akik a nevük felsorolásakor az “igen”, “nem” vagy “tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
(4) A határozati javaslatokat a polgármester – eltérő indítvány hiányában – egyenként, az előterjesztés szerinti sorrendben bocsátja szavazásra úgy, hogy határozatonként először az ülésen előterjesztett módosító indítványokat kell megszavaztatni, azok indítványozásának sorrendjében, majd a bizottságok által javasolt módosításokat.
Amennyiben a határozati javaslat több pontból áll, vagy egy-egy pont több választási lehetőséget tartalmaz, e bekezdés rendelkezéseit pontonként, illetve változatonként kell alkalmazni.
Ha az elfogadott módosítás a határozati javaslat egy részét érinti, akkor a módosítással érintett eredeti javaslatról csak abban az esetben kell szavazni, amennyiben a módosítást nem egyhangúan fogadta el a képviselő-testület.
(5) A polgármester a módosító indítványokat a végszavazás megkezdése előtt szó szerint ismerteti. A több változatot tartalmazó javaslatokra történő szavazásra az eredeti előterjesztés szerinti szavazati arány vonatkozik. Az eredeti határozati javaslatot az elfogadott módosítással együtt fel kell tenni szavazásra.
(6) A szavazás a szavazatszámláló berendezés szavazópultján lévő „igen”, „nem”, „tartózkodik” gombok valamelyikének megnyomásával történik. Kézfelemeléssel történik a szavazás a szavatszámláló berendezés meghibásodása esetén, vagy szavazatszámláló berendezés hiányában, ha a helyszín nem teszi lehetővé annak használatát, vagy ha a képviselő-testület egyszerű többséggel úgy dönt.
20. §
(1) A szavazás során született döntést ugyanazon képviselő-testületi ülésen csak 1 esetben, és csak akkor lehet újra szavazásra bocsátani, ha a képviselő-testület a tárgyat minősített többséggel újra napirendre tűzi. Amennyiben az újabb szavazással a korábbi döntés megváltozik, úgy a korábbi határozat automatikusan hatályát veszti.
(2) Amennyiben több javaslat is megkapja a határozat meghozatalához szükséges szavazatot, közülük mindegyiket érvényes döntésnek kell tekinteni, kivéve, ha a döntések kizárják egymást. Ebben az esetben a legtöbb szavazatot kapott javaslat kerül a határozatba.
(3) A pontonként megszavazott határozati javaslatot egyben is szavazásra kell bocsátani.
(4) A polgármester ismerteti a döntést.
14. Kizárás, személyes érintettség
21. §
(1) Személyesen érintett az, aki a napirendi pont tárgyával maga, vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója bármilyen jogviszony keretében a napirend tárgyalásakor kapcsolatban áll, vagy gazdasági érdeke miatt felléphet.
(2) Amennyiben a személyes érintettség bejelentését elmulasztó képviselő által leadott szavazat nélkül nem lenne meg a döntéshez szükséges
többség, úgy a polgármester a következő képviselő-testületi ülésre ismét előterjeszti a döntést igénylő ügyet.
15. Szavazati arányok
22. §
(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha a megválasztott 14 képviselőből 8 fő jelen
van.
(2) A Mötv.-ben továbbá más törvényben meghatározott eseteken felül minősített többség, azaz a megválasztott 14 képviselőből 8 fő igen szavazata szükséges az alábbi ügyekben:
1. törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás vonatkozásában a személyi alapbér meghatározása;
2. helyi népszavazás kiírása;
3. önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek, díjak meghatározása, használatuk szabályozása; adományozása;
4. a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló éves beszámoló elfogadásáról;
5. a helyi adó megállapítása;
6. a településrendezési terv jóváhagyása;
7. hitelfelvétel;
8. kötvénykibocsátás;
9. a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos döntés;
10. új önként vállalt feladat vállalása, valamint
arról történő lemondás;
11. 15 M Ft egyedi értéket meghaladó tulajdon- és vagyoni értékű jogokkal való rendelkezés, elidegenítés – ideértve az önkormányzat tulajdonában lévő
üzletrészek, részvények, értékpapírok értékesítését -, hasznosítás, ingatlan lízing;
12. likvid értéken történő értékesítés;
13. önkormányzati vagyon szerzése valamint ingatlanra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlása, amennyiben azokhoz költségvetési forrás
biztosítása szükséges;
14. 5 M Ft vagyonérték feletti ingyenes vagyonszerzés;
15. önkormányzati vagyon feletti térítésmentes rendelkezés, az önkormányzat vagyonrendeletének 11/A. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott kivételekkel;
16. követelés elismerése;
17. követelésről lemondás, vagy mérséklés kérelemre, 200 E Ft felett;
18. koncesszióba adás;
19. készfizető kezességvállalás;
20. várospolitikai jelentőségű koncepciók, tervek, programok elfogadása;
21. gazdasági társaság alapítása, megszüntetése, döntés az abban való részvételről, kilépésről, beszámolója, üzleti terve elfogadása; létesítő okirat módosítása;
22. közalapítvány szervezetének módosítása, megszüntetése;
23. közérdekű kötelezettségvállalás 15 MFt egyedi értékhatár felett;
24. döntés a pályázati alap felhasználását igénylő pályázatok benyújtásáról, és a forrás biztosításáról;
25. fenntartói és tulajdonosi jogkörből adódó hatósági ármegállapítás (étkezési-, közterület-használati díj);
26. vagyonkezelésbe adás, vagyonkezelésbe vétel, vagyonkezelési szerződés elfogadása;
27. olyan határozathozatalhoz, amely önkormányzati rendelet módosítását vonja maga után, valamint következő évi (évekbeli) pénzügyi elkötelezettséget tartalmaz;
28. a képviselő-testület hatáskörének átruházása;
29. napirendi pont ugyanazon ülésen történő ismételt napirendre tűzése.
16. A határozat és végrehajtása
23. §
(1) A
képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, számozás és formaszerű határozat
nélkül dönt:
1. a napirend meghatározásáról, sürgősségi indítvány felvételéről,
2. ügyrendi és eljárási jellegű kérdésekről,
3. a képviselői interpellációra adott válasz elfogadásáról,
4. a hozzászólás további folytatásának engedélyezéséről (ha azt a polgármester az Szmsz-ben foglalt jogköre alapján
félbeszakítja),
5. a név szerinti, és a kézfelemeléssel történő szavazás elrendeléséről.
(2) A képviselő-testület számozott, formaszerű, normatív vagy egyedi határozatot hoz az (1) bekezdésbe nem tartozó döntéseiről.
A határozat tartalmazza a testület döntését szószerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy(ek)
megnevezését.
(3) A képviselő-testület normatív határozatainak közzététele a polgármesteri hivatalban az erre a célra rendszeresített hirdetőtáblán, kifüggesztéssel történik, legalább 15 napon át. A határozat közzétételének napja a kifüggesztés napja. A kifüggesztés tényét, valamint annak kezdő és befejező napját a határozatok kivonatának kifüggesztett példányán fel kell tüntetni.
(4) A képviselő-testület ülésén elfogadott határozatok – a zárt ülésen, önkormányzati hatósági ügyben hozott egyedi határozatok kivételével – megtekinthetők a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Kulturális Osztályán, a Gyulavári Szakigazgatási Kirendeltségen, a Mogyoróssy
János Városi Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményében, valamint az önkormányzat honlapján.
24. §
(1) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a képviselő-testület rendes üléseire írásos beszámolót kell készíteni, melyet a jegyző terjeszt elő. A beszámoló alapja a felelősök írásos jelentése.
(2) A határozat végrehajtásáról a határidő lejártát, valamint a feladat elvégzését követő képviselő-testületi ülésen kell beszámolni. Ha a határozatot azonnal végre kell hajtani, a végrehajtásról vagy annak helyzetéről a következő testületi ülésen kell számot adni.
(3) A beszámolónak tartalmaznia kell:
1. a lejárt határidejű határozat szövegét,
2. a határozat végrehajtásáért felelős személy nevét, beosztását,
3. a határozat végrehajtása során tett intézkedések lényegét, azok eredményét,
4. a végrehajtás akadályait, annak okait.
17. A rendelet
25. §
(1) A képviselő-testület – törvényben meghatározottakon felül – rendeletet alkot különösen:
1. a települési képviselő, a bizottság elnöke és tagja, valamint a tanácsnok tiszteletdíjának és természetbeni juttatásának – a törvény keretei közötti – megállapításáról,
2. a helyi kitüntetésekről, címekről, díjakról és azok adományozásának rendjéről,
3. az önkormányzat jelképeiről és azok használatáról.
(2) Rendelet alkotását kezdeményezheti:
1. a polgármester, az alpolgármester, a települési képviselő,
2. a jegyző, aljegyző,
3. a képviselő-testület bizottsága,
4. a részönkormányzat,
5. a települési nemzetiségi önkormányzat.
(3) A kezdeményezést a polgármesternél vagy a jegyzőnél lehet írásban benyújtani. A kezdeményezésről, a rendelet előkészítéséről a vezetői értekezleten döntenek a tisztségviselők és a jegyző.
(4) A rendeletalkotás előkészítése során a társadalmi egyeztetés érdekében az önkormányzat honlapján biztosítani kell – az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel – a rendelettervezet és indokolása (a továbbiakban együtt: rendelettervezet) letölthetőségét és véleményezhetőségét.
(5) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendeletet tervezetet az alábbi tárgykörökben, esetekben:
- költségvetés megállapítása, módosítása, zárszámadás, valamint a kapcsolódó mellékletek tartalma,
- helyi adók, közszolgáltatási díjak, fenntartói és tulajdonosi jogkörből eredő árak, díjak megállapítása,
- lekötött betétekből származó bevételek, egyéb önkormányzati pénzeszközök, alapok felhasználása,
- önkormányzati támogatások helyi eljárási rendjének, feltételeinek meghatározása,
- hatósági díjak megállapítása, az önkormányzat vagyona és annak hasznosítása,
- aképviselő-testület és szerveinek szervezete, feladat- és hatásköre, működése, eljárásainak rendje, valamint az önkormányzathoz kapcsolódó személyek, szervezetek tevékenysége
- köztisztviselők munkavégzése, juttatása és támogatása,
- ha a rendeletmódosítás kizárólag technikai, formai jellegű, egyszerű szöveg-, vagy megnevezés módosítást tartalmaz,
- ha rendeletmódosításra kizárólag felsőbb szintű jogszabállyal való összhang biztosítása érdekében van szükség,
- ha a rendeletmódosítás nem eredményez lényeges változást a rendelet személyi hatálya alá tartozókra vonatkozó jogok és kötelezettségek tekintetében,
- ha rendelet sürgős megalkotásához kiemelkedő közérdek fűződik, vagy a város fontos pénzügyi, gazdasági, természetvédelmi, környezetvédelmi, örökségvédelmi érdekeinek védelme miatt szükséges.
(6) Az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelettervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak az önkormányzat honlapján – a véleményezésre kialakított oldalon – megadott elektronikus levélcímen és határidőig.
A véleményezésre minimum 8 napot kell biztosítani, melynek lejártát követően a felhívást a honlapról el kell távolítani.
(7) A véleményezőnek fel kell tüntetnie a nevét. A vélemény és a név elektronikus megküldésével az érintett személyes adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
A beérkező vélemények nem tartalmazhatnak jó erkölcsbe ütköző, vagy becsület csorbítására alkalmas kifejezést és nem sérthetik senkinek a jó hírnevét. Az ilyen tartalmú valamint a rendelettervezet tárgyához nem illeszkedő vagy név nélküli véleményt figyelmen kívül kell hagyni.
(8) A beérkezett vélemények ismeretében az előterjesztő dönt a rendelettervezet esetleges módosításáról, kiegészítéséről. A véleményekről a rendelettervezetet tárgyaló bizottságot tájékoztatni kell egy írásos összesítő formájában.
(9) A rendelettervezetet a jegyző készíti elő. A költségvetésről és a zárszámadásról szóló rendelettervezetet, továbbá a képviselő-testület szervezeti
és működési szabályzatáról szóló rendelettervezetet a polgármester és a jegyző együttesen terjesztik a képviselő-testület elé.
(10) A rendelettervezetet a Humán- és Társadalompolitikai Bizottság jogi szempontból megvizsgálja, valamint a tárgya szerint illetékes bizottság megtárgyalja.
(11) Az elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg és gondoskodik a hatályos rendeletek jegyzékének naprakészségéről.
A rendeletet megalkotó képviselő-testületi ülés időpontját a rendeleten fel kell tüntetni.
(12) A rendeletek megtekinthetők a Polgármesteri Hivatal Önkormányzati és Kulturális Osztályán, a Gyulavári Szakigazgatási Kirendeltségen, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár Helytörténeti Gyűjteményében, valamint a módosításokkal egységes szerkezetbe foglaltan az
önkormányzat honlapján;
(13) A rendelet kihirdetése a polgármesteri hivatalban erre a célra rendszeresített hirdetőtáblán, kifüggesztéssel történik, legalább 15 napon át. A rendelet kihirdetésének napja a kifüggesztés napja. A kifüggesztés tényét, valamint annak kezdő és befejező napját a rendelet kifüggesztett példányán fel kell tüntetni.
(14) Az elfogadott rendeletről a helyi sajtó útján a lakosságot tájékoztatni kell. A lakosság széles körét érintő rendeletet teljes terjedelemben meg kell jelentetni.
(15) A rendeletek hatályosulását választási ciklusonként 1 alkalommal felül kell vizsgálni.“