Wągrowiec

Alapadatok

  • Lengyelország
  • Nagylengyelország, Vajdaság
  • Kerület: Wągrowiec
  • Területe: 18,0 km2
  • Lakosság: 24.815 fő
  • Irányítószám: 62-100/62-102
  • Hívószám: +48-67
  • Autórendszám: PWA
  • Község fajtája: város
  • Polgármester: Jaroslaw Berendt
  • Cím: ul.Kosciuszki 15a, 62-100 Wągrowiec
  • Web: wagrowiec.eu

Földrajzi fekvése

Wągrowiec kb. 50 km-re fekszik Poznan várostól és kb. 70 km-re Bydgodzcz várostól.

Története

A település 1381-ben kapta meg először a városi jogot. 1396-ban ciszterci szerzeteseket telepítettek Leknoból a Wągrowiec-i kolostorba. 1427-ben II. Wladyslaw a településnek adományozta a városi jogot a magdeburgi jog szerint. A település gazdasági élete a 15–16. században virágzott fel. Sörfőzők, szűcsök, cipészek, fazekasok, takácsok és egyéb kézművesek telepedtek le a városban. A következő évszázadban a település fejlődése hanyatlásnak indult.
A svédek 1655–1656 között a várost elfoglalták 1693–1741-ig a városban 34 embert végeztek ki fekete mágia vádjával. 1709–1710-ig pestis pusztított. 1746-ban tűz ütött ki és a városháza mellett további 30 ház leégett. Egy évvel később a kolostor és a templom is a tűz martalékává vált.

1793-ban Lengyelország második felosztásakor a város Poroszország részévé vált. 612 ember élt 111 faházban.1799-ben építették újra a templomot. 1807-ben a város a varsói nagyhercegség része lett, de 1815-ben ismét Poroszországhoz került, majd 1818-ban vált a Wogrowitz körzet székhelyévé.

A város gazdasági élete a 18. században ismét fellendült, bár a település számos lengyel lázadást élt meg a poroszok ellen. 1881-ben a várost a vasúti úthálózathoz kapcsolták, így Rogoznohoz és Inowrazlawhoz közvetlen vasúti összeköttetése lett. A város 1872 májusában nyitotta meg az első gimnázium kapuit és a következő években számos épületet építettek új-román stílusban.

Az I. világháború után a település visszakerült az újraalapított Lengyelországhoz. A város gazdasági fejlődése a háború alatt és után kedvezőtlenül alakult. A II. világháború közvetlen kezdetekor szeptember 2-án német bombázók támadták meg a települést és elpusztították a vasútállomást, az iskolát, a tanácsházát és más épületeket. A Wehrmacht szeptember 6-án érte el a várost. A település a német megszállás ideje alatt a megszállók által kitalált Eichenbrück nevet és egy új címert kapott. 1945. január 25-én a várost elérte a Vörös Hadsereg és véget vetett a német megszállásnak. A II. világháború ideje alatt a háború előtti lakosság 1/3-át, köztük a legtöbb zsidót deportálták és megölték, a helybeli lakosság is mérhetetlen veszteséget szenvedett. A lakosság másik 1/3-a (többnyire németek), elmenekült a városból röviddel a háború vége előtt és után. A lengyel hadjárat és a német birodalomhoz való visszacsatolás után egy tábort építettek a birodalmi munkaszolgálatosok részére.

Ciszterciek Leknóban és Wągrowiecben

A 12. században a hegyvidéken alapították Lekno kolostorát, mint az altenbergi kolostor leányintézményét. Az egyik első apát, Leknoi Krisztián 1209-ben lett püspöke az 1206-ban újra misszionáló poroszoknak és 1215-ben Olviába tette a székhelyét. A lekno-i kolostort 1380 és 1396 között Wągrowiecbe helyezték át. 1835-ig, a szekularizációig ez volt a város legjelentősebb intézménye.

Politika

Testvérvárosi kapcsolatok

  • Adendorf (Németország)
  • Gyula (Magyarország)
  • Krasnogorsk (Oroszország)
  • Schönwalde-Glien (Németország)
  • Le Plessis Trevise (Franciaország)

Kultúra és nevezetességek

  • Plébániatemplom
  • Kolostor
  • Franciszek Lakinski lovaskapitány kriptája

Múzeumok

  • Helytörténeti Múzeum

Személyiségek

  • Jakub Wujek (1541–1597) lelkész, filozófus, lengyel bibliafordító
  • Max Gerson (1881–1959) orvos, a vitatott Gerson-diéta feltalálója
  • Karl Eduard Arnd (1802–1874) történész
  • Erhard Wittek (1898–1981) regényíró
  • Adolf Kowallek (1852–1902), kertigazgató Kölnben
  • Adam of Wagrowiec (meghalt 1629) orgonista, zeneszerző

Megállapodási szerződés Gyula – Wagrowiec