Alapadatok
- Tartomány: Baden-Württemberg
- Közigazgatási terület: Stuttgart
- Ludwigsburg járás
- Területe: 30,40km2
- Tengerszint feletti magasság: 303 m
- Lakosság: 24.245
- Irányítószám: 71240-71254
- Hívószám: (0049) 07156, 07152
- Polgármesteri hivatal címe: 71254 Ditzingen, Am Laien 1.
- Web: ditzingen.de
- Főpolgármester: Michael Makurath
Ditzingen Baden-Württemberg tartomány középső részén elterülő város, mintegy 11 km-re észak-nyugatra Stuttgart belvárosától. A tartomány fővároshoz való közelsége miatt gyakran hiszik tévesen Stuttgart elővárosának. Ludwigsburg járásban Ludwigsburg, Bietigheim-Bissingen, Kornwestheim és Vaihingen Enz mellett az ötödik legnagyobb város. Ditzingen 1966. április 26. óta rendelkezik városi jogokkal és 1976. október 1-től járási székhely.
Fekvése
Ditzingen a Neckar-medence dél-nyugati részén, nyugaton a Strudelbach és keleten a Glems között, Strohgäu és Langen Feld között.
Szomszédos települések
Ditzingen városát a következő települések határolják. Az óramutató járásának megfelelően keletről: Stuttgart-Weilimdorf, Gerlingen, Leonberg és Weissach valamint Eberdingen, Hemmingen és Korntal-Münchingen.
A város szerkezete
Ditzingenhez tartoznak az egykor önálló és az 1970-es években Ditzingenhez sorolt ill. Ditzingennel egyesített települések Heimerdingen, Hirschlanden és Schöckingen. Az egykori települések városrészeket alkotnak, ugyanakkor helységeket is, amely a baden-württembergi községi szabályozás értelmében azt jelenti, hogy rendelkeznek egy helyi tanáccsal, melynek élén egy elöljáró áll.
A helyi tanácsot a mindenkori helyi választásokkor a település szavazóképes lakossága választja. Minden településhez tartozik egy közigazgatási hivatal, amely a település városházájaként is funkcionál. Ditzingen város határához tartozik 1970. június 30-tól Ditzingen, Grüner Baum, a pacsirtaudvar, a Ferber-malom házai, Maurenerberg, Felső Glem-völgy, Ölberg, Steinröhre, Tonmühle, és a Zechlesmühle. Az egykori Heimerdingen községhez tartozik Heimerdingen falu is, valamint a leszakadt Stetten.
Az egykori Hirschlanden községhez tartozik Hirschlanden falu, úgymint a leszakadt helyek: Holzheim és Rotweil. Az egykori Schöckingen községhez tartozik Schöckingen falu és a Talmühle település.
Kapcsolat Hirschlanden és Schöckingen között
A földrajzi közelség Hirschlanden és Schöckingen között a 20. század folyamán azt eredményezte, hogy mindkét helység egyesületei nevük részeként használták a településeket.
Így például a hirschlandeni sportegyesület neve „Schöckingen-Hirschlanden Sportegyesület 1947 e.V.” Az 1960-ban újjáépített és berendezett általános iskola a Hirschlanden-Schöckingen Általános és Középiskola” nevet viselte (ma Theodor Heuglin Iskola). Közös a katolikus egyházközösség is.
A sportegyesület területe, az 1974-ben épített katolikus templom és az általános-és középiskola is a Hirschlanden és Schöckingen közötti dombon található, mindhárom hely elérhető kényelmesen gyalog is.
Mivel Schöckingennek nem volt bevásárlási lehetősége, 2005-ben egy élelmiszerlánc, melyben Hirschlandennek is érdekeltsége volt, a község tanácsának kérésére a Hirschlanden és Schöckingen közötti dombra épített egy leányvállalatot.
Története
Előzmények
A „hirschlandeni harcos”
Ditzingen nyugati részén a szabad földön, Hirschlanden városrész határában található a „hirschlandeni harcos”, amit „hirschlandeni férfinek” is neveznek. Ez a legrégibb életnagyságú plasztikával ábrázolt közép-európai ember a Krisztus előtti 500-as évekből, a hallstatti korból. A szobrot 1963-ban egy majdnem teljesen betemetett kelta sírhalom szélén találták.
2001-ben a sírhalmot magántámogatás segítségével rekonstruálták és szobor másolatát mellette állították fel. Az eredeti szobor a stuttgarti Nemzeti Múzeumban található.
Középkortól az újkorig
Ditzingent egy a Rajna-parti Lorsch kolostor 769-ből való adománylevelében Tizingen néven említik először hivatalosan. A helység évszázadokon keresztül egy kis falu maradt, amely már a 14. században Württemberghez tartozott.
A vasúthálózathoz való csatlakozással (Fekete-erdő vasút) 1868-ban elkezdődött az iparosodás és a hely olyan komoly fejlődésnek indult, hogy 1966-ban várossá emelték.
1971-ben a két szomszédos települést Schöckingent és Heimerdingent Ditzingenhez csatolták. 1973. január1-én a kerületi reformok következtében Ditzingent a Ludwigsburg járáshoz rendelték. 1975 január 1-én Ditzingen egybeolvadt Hirschlandennel, így jött létre Ditzingen új városként, amely ezáltal túllépte a 20.000 fős lakossághatárt. Ezért a városvezetőség nagy járási székhelynek terjesztette elő, amelyet a baden-württembergi kormányzat 1976. október 1-én határozatban elfogadott.
Beolvasztás
1971. július 1.: Heimerdingen beolvasztása Ditzingenbe (hozzácsatolása)
1975. január 1.: Ditzingen egyesítése Hirschlandennel
Vallás
Ditzingen község (város) eredetileg a két püspökség, Konstanz és Speyer határán fekszik, amit a Glems alakított ki. Ezért van Ditzingennek eredetileg két plébániatemploma: a konstanzi és a speyer-i templom. Annak alapján, hogy Ditzingen már korán Württemberghez tartozott, bevezették a reformációt, ennek következtében a hely több mint négy évszázadon át túlnyomórészt protestáns volt. A konstanzi templom maradt máig a hely evangélikus főtemploma. A speyeri templomot 1347-ben a domonkos rendi püspök átadta Pforzheimnak és 1565-ben Württemberg szerezte meg, amely temetői kápolnaként működik napjainkban is. A jelenlegi ditzingeni városrészekbe is korán bevezették a reformációt. Mind a négy egyházközösség az egyházi dekanatushoz ill. a leonbergi kerülethez, ezen belül is a württembergi evangélikus egyházhoz tartozik.
1978-ban a ludwigsburgi és a leonbergi egyházterületből jött létre az új ditzingeni egyházkerület, amely a stuttgarti prelatushoz tartozik, később a ludwigsburgihoz és 2003. május 1-től óta ismét a stuttgartihoz. Ma Ditzingen egyházkerülete 14 egyházközösséget foglal magába, ebben a ditzingeni terület négy egyházközössége is benne van (Ditzingen, Hirschlanden, Heimerdingen, Schöckingen).
A II. világháború után katolikusok is költöztek Ditzingenbe. 1946-tól a Speyer templomban tarthatták meg az istentiszteleteiket. 1961–64 között a saját Szent Rózsafűzér Szent Mária templom épült. 1965-től saját plébániája van Ditzingennek. A közösség kezdetektől fogva a Rottenburg-Stuttgart püspökséghez tartozik. 1976-ban Hirschlandenben is létrehoztak egy katolikus egyházközösséget. 1974-ben felépítették a Szentháromság templomot. A hirschlandeni katolikus templom látja el a schöckingeni és heimerdingeni katolikus közösségeket. Heimerdingenben 1964-től van saját templom (Szentlélek templom.)
A két egyházközség (Ditzingen és Hirschlanden) a gerlingeni Szent Pál és a Szent Péter katolikus egyházközség alkotja a „Déli Strohgäu-i” lelkisegély egységet és találkozópontot.
A két nagy egyház mellett Ditzingenben vannak szabadegyházak is, pl. az Élet Egyesület
(erdeteileg az Élet Fórum Szövetség), melyben az evangélikus szabadegyház közösségei Ditzingen és Hirschlanden városrészben. Ezen kívül Ditzingen minden más városrészeiben megtalálhatóak az Új-apostoli templomok.
Politika
Járási székhelyként Ditzingen a Stuttgarti kormányelnökség felügyelete alá tartozik, miközben a Ludwigsburg járás csupán jogfelügyeletet gyakorol.
Képviselő-testület
Ditzingen város képviselő-testületének a 2004. június 13-i választások óta összesen 40 tagja van (képviselője), akik városi tanácsos címet viselnek.
Polgármester
Ditzingen község (város) élén a polgármester áll. 1976. október 1-től, a járási székhely cím elnyerése óta főpolgármester címet kapott. A választók 8 évente választják meg, aki
a képviselő-testület elnöke is. Általános első számú helyettese a polgármester.
Címer és zászló
Ditzingen város címere egy kettévágott pajzs. Egyik felében ezüst háttérben két ferdén egymást keresztező piros falkapcsot, a másik részben piros háttérben egy ezüst kereszt alatt lévő ezüst ekevasat tartalmaz. A város zászlója piros-fehér. A címerrel és a zászlóval a községi reformok előtt rendelkezett Ditzingen városa (zászló 1967 óta). A községi reformok alkalmával a városnak új címert és zászlót kellett adományozni, amely 1976. április 23-án meg is történt a Ludwigsburg járási hivatal által. A kereszt az egykor önálló Schöckingen címerében is szerepelt. Az ekevas a mezőgazdaságot szimbolizálja, ami egykoron minden városrész fő kereseti ága volt. A falkapocs Ditzingen régi jelképe.
Ditzingen partnerkapcsolata
1991-től Gyulával (Magyarország) van testvérvárosi kapcsolata.
Gazdaság és infrastruktúra
Ditzingen egy modern iparváros. Különösen a gépipar, a kiadványkészítés (Reclam-Kiadó) és a nyomtatási technológia jellemző. A legnagyobb ditzingeni cég a Trumpf gépgyártó cég. 2005-ben 6.100 főt foglalkoztatott és 1,4 milliárdos forgalommal zárt. Nagy jelentőséggel bír a kereskedelemmel foglalkozó Euronics cég, amely több mint 9.000 céggel rendelkezik egész Európában. Ditzingen több középvállalkozás és autóalkatrész-nagykereskedelem (Autoteile Ditzingen GmbH) székhelye is. Éppúgy, mint a Német Papír Forgalmazó Kft., amely egy leányvállalata az ausztrál PaperlinX csoportnak. Évek óta eredményes a papír-nagykereskedelemben Baden-Württemberg tartományban. Ditzingen a székhelye a Bürger tésztagyárnak is.
Közlekedés
Ditzingen közlekedés szempontjából nagyon kedvező helyen fekszik, az A 81-es autópálya közvetlen közelében (Heilbronn–Stuttgart–Singen), közvetlenül a Stuttgart-Feuerbach-i kijáratnál. A városon vezet át a B295 főút, Stuttgart–Leinberg–Calw irányába. A Fekete-erdei vasútvonalon (Weil der Stadt-Stuttgart), az S6 gyorsvasúti vonalon Ditzingen is össze van kötve az országos vasúti hálózattal. Heimerdingen városrész a Strohgäu-i vasútvonalhoz van kapcsolva (Korntal Weissach). A tömegközlekedést több autóbuszjárat szolgálja. Minden járat egységes tarifával közlekedik a Stuttgart VVS, közlekedési szövetségen belül.
Média
Ditzingenben nem jelenik meg saját napilap. A környező területeken történtekről a Leonbergi Megyei Újság ill. a Stuttgarti újság tájékoztat. Hetente jelenik meg a Ditzingen Anzeiger, melyben minden hivatalos eseményt nyilvánosságra hoznak. A német Telekom Ag (Rt.) adóantenna sugároz Hirschlandenben az AFN-en. Hirschlanden városrészben 1963-tól van egy középhullámú adó, amely 40 méter magas földelt adóantennát jelent. Ez szolgáltatja a műsorszórást az 1143kHz-en.
Hivatalok és intézmények
Ditzingenben található Baden-Württemberg logisztikai központja (LZBW).
Baden-Württemberg belügyminisztériumához tartozik, központi szétosztóhelye a rendőrségnek és minden intézménynek, a központi vásárlásnak és árubeszerzésnek.
Ditzingenben működik egy közjegyzői hivatal is.
Oktatás/képzés
Ditzingenben van egy gimnázium (Gymnasium in der Glemsau), egy szakközépiskola (Realschule in der Glemsau), egy speciális iskola, egy általános iskola (Wilhelmschule), Heimerdingenben is működik egy általános iskola, egy szakközépiskola, a Konrad-Kocher iskola és a Hirschlanden városrészben a Theodor-Heuglin iskola.
Kultúra és nevezetességek
Színház
A ditzingeni városi csarnok a város rendezvényeinek központja, amely más rendezvények mellett színházi előadásoknak is otthont ad.
Épületek
A város központjában áll az 1477-ben felszentelt Konstanzi-templom, a város fő evangélikus temploma. Mellette található a polgármesteri hivatal a díszteremmel. A Drei-Giebel Házban, amely a város legjellegzetesebb épülete, található a városi könyvtár és a városi galéria, melynek szomszédságában az egykori polgármesteri hivatalban működik a városi múzeum.
A város központjában látható még a ditzingeni kastély. Eredetileg egy középkori várépület volt, amelyet a 15–16. században építettek, és amely a helyi nemesség székhelyeként is szolgált. A város központjától egy kicsit távolabb található a korabeli Speyer templom, amely a 16. századból származik. Napjainkban temetőkápolnaként működik. A heimerdingeni evangélikus templomot eredetileg Szent Péternek szentelték. 1776-ban egy tűzvész után klasszicista egyhajós templomot építettek. A katolikus Szentlélek templom 1964-ben épült. Hirschlandenben található egy román stílusú templom, amelyet 1748-ban bővítettek. A katolikus Szentháromság templom 1974-ben épült. A késő román és gótikus evangélikus templomban Schöckingenben vannak a Nippenburg és Gaisberg nemesek síremlékei.
Sport
A legnagyobb sportegyesület a TSF Ditzingen, amely különösen a futballban és a sakkban sikeres és időnként a déli ill. harmadosztályú ligában játszik.
Személyiségek
Díszpolgárok
- június 20. – Dr. Andreas Renner, Baden-Württemberg-i pénzügyminiszter (1814–1898)
- 1999 – Alfred Fögen, egykori főpolgármester
- 2001 – Berthold Leibinger (Aufsichtsratsvorsitzender der Trumpf GmbH & Co. KG, Hochschullehrer und Mäzen.) főiskolai tanár, mecénás és a Trumpf Kft. felügyelőbizottságának elnöke
A város nevezetes személyiségei
- Johann Ulrich Wirth (1810–1879) protestáns teológus, filozófus
- Theodor von Heuglin (1824–1876) német ornitológus és Afrika-kutató
- Jakob Wilhelm Hauer (1881–1962) német India-kutató és vallástudós
- Thomas Dürr (1968–), a Fantastischen Vier hiphop-zenekar tagja
- Ditzingenben nőtt fel Günther Oettinger (1953–), Baden-Württemberg miniszterelnöke, a ditzingeni CDU elnöke és a ditzingeni Junge Union alapítója