2005-ben Zsuffa Levente kovásznai polgármester testvérvárosi kapcsolat felvételről szóló megállapodást kezdeményezett Gyula városával. A közös együttműködési megállapodás hivatalos rögzítésére 2006-ban került sor. Kovászna testvértelepülésekben rendkívül gazdag, az utóbbi 15 év alatt közel 10 településsel kezdeményezett ill. alakított ki testvérvárosi együttműködést.
Polgármester: Gyerő József
Kovászna (románul Covasna, németül Kovasna) város Romániában Kovászna megyében. Az egykori Orbaiszék központja, 1876-tól járási székhely, 1952-óta város, 1968-óta Kovászna megye névadó települése. Az idők során Vajnafalva olvadt bele, 1968-óta Csomakőrös is hozzá tartozik.
Fekvése
Kézdivásárhelytől 20 km-re délre a Kovászna-patak mellett fekszik. Lakosainak száma 10.936, magyar lakosság: 7.107 fő.
Nevének eredete
Nevét a Kovászna-patakról kapta, amely mellett fekszik. Ennek eredete a szláv kvasni (savanyúvíz) főnév.
Története
1548-ban Kowazna néven említik. 1840-ben vásártartási jogot kapott. 1756-ban, 1863-ban, 1869-ben, 1874-ben és 1887-ben tűzvész pusztított. Régi református temploma 1754 és 1764 között épült. Az 1802. évi földrengés annyira megrongálta, hogy le kellett bontani. A település világhírű klimatikus gyógyhely, üdülőváros, a határában fakad a legtöbb fajta borvíz Erdélyben. Közel 1.500 különböző összetételű borvízforrása van. A fürdőélet az 1880-as években kezdődött, 1889-ben megalakult a fürdő részvénytársaság, a vajnafalvi Horgászkút vízét 1891-óta palackozzák. Ma Kovásznán napi 5.000 liter ásványvizet palackoznak. Számos szénsavas melegfürdője és mofettája van. A főtéren levő Pokolsár az egykori vulkanikus kitörés nyomán keletkezett szénsavas-sós ízű iszapvulkán volt. Mára egy kőmedencébe foglalt csendes fortyogó maradt belőle. Egykor hideg gyógyfürdőként használták. A 19. században több kitörését is feljegyezték. 1910-ben 5.451 lakosából 4.154 magyar, 1.105 román, 92 rutén, 48 német. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Orbai járásához tartozott. 2002-ben 11.369 lakosából 7.539 magyar, 3.673 román, 117 cigány, 10 német volt.
Látnivalók
- A városon átfolyó Kovászna-patak havasok közé felnyúló völgyében levő Várhegyen egykori vár romjai láthatók.
- Mai református temploma 1812 és 1815 között épült, tornya azonban még 1815-ben ledőlt.
- Római katolikus temploma 1914 és 1922 között épült.
- A Kádár-házban ma képtár van.
- Nevezetes ipartörténeti emléke a Kommandó-sikló 1886-ból való.
- Itt működik az ország legnagyobb szívgyógyászati központja.
- A város szimbóluma a Pokolsár, egyedülálló iszapos, kénes-széndoxidos gázkitörés a Főtér keleti peremén, melyet kezdetben fürdőkúrára használtak. 1881-ben nyitották meg „Pokolsár Fürdőintézet” néven, s ezzel Kovászna a rendezett gyógyfürdők sorába lép. A későbbi fürdőtelep a vajnafalvi (Kovásznával összenőtt falu) Mikes-telken alakult ki, Mikesfürdő néven.
Híres emberek
- Itt született 1908-ban Kádár László geográfus, Afrika-utazó.
- Itt született 1897-ben dr. Héjja Pál katonaorvos, szakíró.
- Itt született 1909-ben Ignácz Rózsa író.
- Itt született 1945-ben Zágoni Attila író, pamfletista.
- Itt élt Gazdáné Olosz Ella, textilművész.
- Itt született 1934-ben Fábián Ernő közíró, filozófus.
Testvérvárosok
- Balatonfüred, Magyarország
- Csenger, Magyarország
- Pápa, Magyarország
- Nagykanizsa, Magyarország
- Gyula Magyarország
- Zalakaros Magyarország
- Sunne, Svédország
- Ticheru, Görögország