A Gyula és környéke kistérség gazdasági szerkezetét alapvetően határozza meg az a tény, hogy Békés megyében a bruttó hozzáadott érték gazdasági ágak szerinti megoszlása alapján az országos átlag többszöröse a mezőgazdaság részesedése. Ez döntő módon befolyásolja a térség jövedelemtermelő képességét, különös tekintettel arra, hogy a megyében az agrárium az elmúlt években lényegesen kisebb növekedést produkált az országos átlagnál is. Ez a tény jelzi, hogy a kedvező adottságok ellenére komoly szerkezeti és termelési problémák jellemzik a kistérséget. Kevésbé igaz mindez a kistérség központjára, Gyulára, hiszen itt az ipar részesedése még mindig 30 százalék körüli, ám ez zömmel élelmiszerfeldolgozó kapacitást jelent, amely az ipar alacsonyabb jövedelemtermelő kategóriájába tartozik.
Kedvezőtlen a kistérség hosszú idő óta változatlan művelésiág-szerkezete, hiszen a legfontosabb mezőgazdasági tevékenység a szántóföldi növénytermesztés. Az összes szántóterület közel meghatározó százalékán gabonát termelnek. A kistérségben a gyepfelületek aránya majdnem háromszorosa a megyei aránynak, ám ezeken a területeken nem folyik intenzív gyepgazdálkodás és állattartás. A szőlő, gyümölcsös, kert, nádas, halastavak aránya ugyancsak a megyei átlag alatti. Kedvező viszont a magasabb erdősültségi arány, ez azonban csak Gyula térségét jellemzi. A térségben megtalálható a fóliás primőr zöldségtermesztés. Bio termesztés a térségben még alig van jelen, holott a szennyezésmentes környezet ezt lehetővé tenné. Jellemző tevékenység a sertéstartás, ám többnyire kedvezőtlen formában, kisüzemi körülmények között. A fajtamegoszlás, a tartási és takarmányozási körülmények, az együttműködés hiánya eleve kizárják a szabványoknak megfelelő, a feldolgozóipar és a fogyasztók számára is elfogadható minőségű állat előállítását. A mezőgazdaság gépesítettsége nem felel meg a korszerű követelményeknek, további versenyhátrányt jelent.
Az ipari üzemek túlnyomó többsége Gyulán található. Többségük igen nehéz körülmények között működik. A kistérség iparában az élelmiszer feldolgozó üzemek a meghatározók. A legnagyobb üzem a Gyula Húskombinát. Az egykor virágzó textiliparnak ma már csak az emléke él. Ugyancsak jelentős leépülésen ment keresztül a gyulai bútoripar, gépipar.
A kistérség szolgáltatási területén működő vállalkozásainak zöme is Gyulán található. A három másik településen gyakorlatilag csak az alapszolgáltatásokhoz lehet hozzájutni. Meghatározó részük az idegenforgalomban tevékenykedik. A kistérség idegenforgalma gyakorlatilag Gyulára korlátozódik, s az egykor igen komoly piaci pozíciókkal rendelkező Gyulai Várfürdő szolgáltatásain alapul.